Rémálmok – Ha felnőttként is szenvedünk tőlük

Mi okozza őket és hogyan kezelhető?

Talán azt gondoljuk, csak a gyermekeket gyötrik rémálmok? Csúnya boszorkányokról, üldöző rémalakokról? A felnőttek is küzdenek olykor velük, ki kevesebb, ki több alkalommal. De mitől jelentkezhetnek ezek?

Amikor rémálomból ébredünk, ijedten és aggódva arra gondolhatunk, lehet, hogy ez csak nálunk fordul ilyen sűrűn elő. A rémálmok valóban gyakoribbak gyermekeknél, de kettőből egy felnőtt is tapasztal ilyet alkalmanként. A felnőtt lakosság 2-8 százalékát gyötrik rémálmok.

A kérdés az: jelentős stresszt okoznak-e számunkra ezek? Rendszeresen zavarják-e a pihenésünket éjszaka? Ha igen, akkor fontos meghatározni, mi is válthatja ki őket, mert csak így van esély csökkenteni jelenlétüket.

Mi a rémálom?

A rémálmok általában realisztikus, zavaró álmok, amelyek ébren tartanak bennünket, meggátolva a mély alvást. Még a szívünk is hevesebben dobog a félelemtől. A rémálmok leggyakrabban a REM alvásszakaszban jelentkeznek, amikor az álmok általában. Mivel azonban a REM-alvás periódusai fokozatosan hosszabbak lesznek az éjszaka előrehaladtával, a rémálmokat gyakran a kora reggeli órákban tapasztaljuk.

A rémálmok tárgya többnyire személyről személyre változik. Vannak viszont olyanok is, amelyeket mindenki megtapasztal: ilyen például, amikor azt álmodjuk, nem tudunk elég gyorsan futni, hogy elkerüljünk valamilyen veszélyt, vagy igyekszünk elkerülni a mélybe zuhanást.

Amennyiben valamilyen traumatikus eseményen estünk át – így például támadáson vagy baleseten – , a rémálmokban ez jelenhet meg újra és újra.

S bár a rémálmok és az ún. éjszakai rémületek egyaránt félelmet és ébrenlétet okoznak, ezek különbözőek lehetnek. Az éjszakai rémületek az elalvás után pár órával jellemzőek, s sokkal inkább érzések, mint álmok – az ember nem tudja igazán visszaidézni, miért retteg felriadáskor.

rémálom3

Mi okoz rémálmot a felnőtteknél?

A rémálmok felnőtt embereknél gyakran spontának – de sok okuk lehet, beleértve a mögöttük megbúvó rendellenességeket. Van például, aki késő esti nassolás után álmodik rosszakat, mivel ez megnövelheti az anyagcserét és aktívabbá teszi az agyat. Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak rémálmokat – azok, amelyek az agyi folyamatokra hatnak, például a narkotikumok vagy antidepresszánsok. De kiválthatnak rémálmot a vérnyomásra szedett orvosságok, ahogyan bizonyos szerek és gyógykészítmények megvonása is: alkoholé, nyugtatóké.

 

Amennyiben gyógyszerváltásunk után különbséget veszünk észre a rémálmok gyakoriságát illetően, beszéljünk orvosunkkal!

Rémálmokat válthat ki az alváshiány is – bár a rémálomtól magától sem tudunk aludni sokszor.

A pszichológiai okok ugyancsak vezethetnek éjszakai rémálmokhoz: a szorongás, depresszió, a poszt-traumás stressz. Ezek már krónikus, újra és újra jelentkező rémálmokat okozhatnak.

Bizonyos alvászavarok is állhatnak a háttérben – beleértve az alvási aphnoét és a nyugtalan láb szindrómát. Ha más ok nem határozható meg, érdemes utánanézni, nem alvászavar váltja-e ki esetünkben a rémálmok jelentkezését.

Fontos tudni, hogy akinek a rokonainál is előfordul gyakori rémálom, azok ugyancsak hajlamosak rá.

rémálom

A rémálmok hatása és kezelése

A rémálmoknak sajnos – nem meglepő módon – jelentős hatása van egészségünkre és jó közérzetünkre. Különösen azoknál, akik eleve szorongással vagy depresszióval küzdenek, több pszichológiai probléma léphet fel. Sőt: a rémálmok az öngyilkosságokkal is összefügghetnek, noha a kapcsolat a kettő között nem egyértelmű. Ha gyakran szenvedünk ezektől az álmoktól, fontos konzultálnunk szakorvossal. Ne feledjük, hogy a belőlük eredő alváshiány is súlyos gondokhoz vezethet, beleértve a szívbetegséget és az elhízást is.

A fizikai és a mentális egészségre egyaránt negatívan hat, ha a rémálmok mögött alvási apnoé vagy poszt-traumás stressz rendellenesség áll.

A kezelés akkor lehet sikeres, ha az orvossal konzultálva rájövünk a rémálmok pontos okára. Gyógyszer mellékhatása esetén át kell állni más dózisra vagy másik készítményre. Alvási apnoénál vagy nyugtalan láb szindrómánál magát a problémát kell kezeltetni. Ha azonban nem ezek váltják ki a rémálmokat, hatékonynak tartott a kognitív viselkedés terápia is. Ehhez olykor gyógyszer szedését is ajánlja a kezelőorvos.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.