Nehezen gyógyuló sebekre is jó a Benedekfű!

,,Áldott” a növények között. A Benedekfű a latin elnevezése Cnicus benedictus, s számos jótékony hatása mellett vírusölő is.

Egyéb elnevezései: áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs, áldott haloványka, pápafű.

A Benedekfű a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó, Magyarországon vadon nem termő, minden részében keserű ízű, egyéves növény. Szára jó talajban egy méterig is megnő, elágazó, ötszögletű, tövén 1-2 újjnyi vastag, szívós, alul sertés, felül ragadós, mirigyes szőrökkel borított.

Levelei szórt állásúak, 10-30 cm hosszúak, molyhos-szőrösek, hosszas, lándzsás kerületűek, öblösen fogasak, a fogak szúrós hegyűek. Virágfészkei a hajtások végén állnak, tojás alakúak, 3-4 cm szélesek gallérleveleik szúrósak. A virágok sárga színűek és júniustól nyílnak.

Kasztterméseik kb. 8 mm hosszúak, hengeresek, görbültek, sűrű mély bordájúak, sertésszőrű bóbita mellett még keskeny, fogas élű koronácska is szegélyezi csúcsúkat. A növény hajtásának felső, 30-40 cm hosszú virágos, leveles részeit, valamint oldalhajtásait használják a drognak.

Hatóanyag: keserűanyag (knicin), illóolaj, ásványi sók, B-vitaminok, kálium, magnézium, kalcium, cseranyag, gyanta, zsírosolaj.

Alkalmazása belsőleg: