Mi irányítja az alvást?

Hogy mi minden irányítja az alvásigényünket, azt dr. Szakács Zoltán orvos ezredes, neurológus, alvásspecialista, az MH Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjának vezető főorvosa segítségével foglaltuk össze.

Mikor mennyi alvást igénylünk?

Míg egy csecsemő naponta akár 23 órát is alszik, addig egy felnőttnek már csupán 6-7 óra éjszakai pihenésre van szüksége. Az alvásigényt alapvetően kétféle rendszer szabályozza. A Föld forgásából fakadó cirkadián ritmus miatt – a melatonin hormon hatására – este álmosak leszünk.

Ezzel párhuzamosan azonban, saját, egyéni alvásigényünk is van, amelyet a homeosztatikus rendszer tart számon. Ez azt jelenti, hogyha ,,alvásadósságot” halmozunk fel, akkor napszaktól függetlenül is álmossággal küzdünk.

Ha például egyik éjszaka rosszul alszunk, reggel van ugyan erőnk elkezdeni a napot, ám délutánra mintha elfújták volna a frissességet. Egyébként is délután 3-kor, és éjjel 3-kor van az úgynevezett alváskapu: ilyenkor vagyunk a legálmosabbak, nem véletlen, hogy a közúti balesetek szempontjából is ezek az időszakok a legveszélyesebbek.

Alvási ciklusok

Az alvást az alvási ciklus jellemzi. Egy teljes ciklus négy szakaszból áll, és összesen mintegy 90 percig tart. Amint egy ciklus véget ér, egy másik kezdődik. Az alvó ember izmainak állapotából, szemének mozgásából és agyi tevékenysége intenzitásából lehet következtetni arra, hogy éppen melyik szakaszban jár.

alvaszavar7

Az átmenet az elalvás előtti néhány percet jellemzi. Az izmok elernyednek, a szem mozgása lelassul, a légzés üteme mérséklődik. Az agyi hullámok frekvenciája és amplitúdója csökken. A felületes alvás szakasza viszonylag éber periódus. Ilyenkor nem álmodunk, és könnyen felébredünk.

A mély alvás szakaszában agyi tevékenységünket a lassú hullámok jellemzik. Ilyenkor nehezebb felébreszteni bennünket. Ebben a szakaszban termelődik a növekedési hormon. Nem érdemes ,,megspórolni” a lassú hullámú mélyalvást, mert legközelebb a szervezet igyekszik ezt bepótolni, akár a többi alvásfázis rovására is!

Az álomalvás a legérdekesebb szakasz, ilyenkor ugyanis álmodunk. Ezt a fázist gyors szemmozgás (rapid eye movement, R. E. M.) jellemzi, ugyanakkor az izmok teljesen ellazulnak, miközben a légzés és a keringés működik.

Az ébreszthetőségi küszöb itt a legmagasabb. Persze ilyenkor is képesek vagyunk fel-felriadni, ezek az úgynevezett mikroébredések. Ilyenkor pár másodpercre megváltozik az agyi tevékenység, és gyors döntést hozunk: olyan körülmény zavart-e meg, amely miatt fel kell ébrednünk, és menekülnünk kell, vagy nincs veszély és folytathatjuk az alvást. Az álomfázisban történik a memória konszolidációja is, azaz ilyenkor ,,szkenneljük” az előző napi történéseket.

alvas

Stressz!

Fontos, hogy eleget aludjunk, de természetesen nem csak a mennyiség számít, hanem az is, hogy az éjszakai pihenésünk milyen minőségű! Ha például, sokszor felriadunk, akkor nem megyünk végig az alvási ciklusokon, ami komoly problémákat eredményezhet.

A stressz az egyik legnagyobb ellenfele a nyugodt alvásnak. A magyarázat logikus: a ,,Küzdj, vagy menekülj!” parancsa éber állapotban tart, a termelődő adrenalin meggátolja az elalvást. Ám míg őseink a dzsungel zajaitól féltek, addig bennünk a saját gondolataink is feszültséget kelthetnek, s így könnyedén ördögi körbe kerülhetünk: ha stresszelünk, nem tudunk elaludni, és ezután már az elalvás-képtelenségtől is félünk, amitől még kevésbé tudunk elaludni.

Egy-egy nyűgös éjszakája bárkinek lehet, ám ha 3-4 héten keresztül huzamosan rosszul alszunk, az már komoly probléma! Tévedés azt gondolni, hogy csupán egy-egy elrontott éjszakáról van szó, hiszen azokat elrontott másnapok követik!

Álmosság, fáradtság, ingerlékenység, figyelemzavar nehezíti a munkát, a tanulást, a másokkal való együttélést. Sokszor ezek a nappali tünetek hívják fel a figyelmet az alvásproblémákra, és ezek miatt fordulunk szakemberhez.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.