Mi a déjà vu titka?

A sokadik nehezen érthető magyarázat szerint az érzelmektől vezérelt emberek többször találkoznak a déjà vu jelenséggel.

A déjà vu-t mindenki ismeri; ismeretlen helyszínen, környezetben egyszer csak ránk tör egy ismerős érzés. Olyan, mintha itt már lettünk volna, azt is tudjuk, hogy a következő pillanatban mi fog történni. A keletkezése és az, hogy a megérzések hogyan formálódnak az ember agyában, sok kutatónak ad feladatot.

„A déjà vu egy olyan felidézési élményzavar, amikor tévedünk abban, hogy hozzákapcsoljuk az adott képhez az ismerősség élményét, mert valójában ezt mi így, ebben a konkrét formában nem ismerhetjük az eseményt, nem élhettük át” – mondta el az M1 Minden Tudás műsorában Rajna Péter, elme- és ideggyógyász.

Azokat az emlékeket tudjuk jól felidézni, amelyekhez pontos érzelmek kapcsolódnak – tette hozzá. Amelyekhez túlzott érzelmek kapcsolódnak, azokat viszont torzítva fogjuk felidézni, sőt gyakran gátlás is kialakulhat. Tehát a déjà vu során úgynevezett hibás emlékezésről van szó, ahol a hibákat a hozzá kapcsolódó érzelmek határozzák meg.

Ha egy adott helyzetben, néhány elem ismerős, akkor hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy ezt már átéltük. A kutatók kapcsolatot találtak a déjà vu és a szorongás között. Megfigyelték, hogy a szorongással és a disszociatív rendellenességekkel küzdő emberek mérhetően többször éltek át déjà vu-t, mint azok, akiknek nincsenek ilyen problémáik.

A neurológusok másfelől közelítik a kérdést. Azt vizsgálják, hogy az idegsejtek kölcsönhatásából hogyan alakul ki az agyi aktivitás, és milyen hálózati viselkedés történik az idegsejtek között.

„Egy teljesen új percepció modell alakult ki, aminek lényege az, hogy vannak olyan visszacsatolt idegsejt hálózatok az agykéregben, amik képesek arra, hogy eltároljanak memórianyomokat, és ezáltal valamiféle modellt építsenek fel a külvilágból” – fejtette ki Gulyás Attila neurológus.

Például amikor egy gyerek fejlődő idegrendszere elkezd tanulni, akkor a világról tanultak alapján felépít egy belső modellt az agyban. Ez akkor még önálló, önmagában létező modell.

„Amikor látunk valamit, igazából nem az történik, mint a régi modellben, nem épül fel az agyunkban a világ az elejétől a végéig, hanem az agyunkban létező számtalan versengő modell közül azt választja ki az idegrendszer, amelyik a legjobban illeszkedik ahhoz, amit éppen a külvilágból kaptunk” – tért ki rá a szakember.

Déjà vu esetében is pontosan ez történik: egy adott szituáció kapcsán agyunk előhoz egy már meglévő emlékmodellt, amely úgyszólván illeszkedik hozzá. Így történhet meg, hogy úgy érezzük, előre tudjuk mi fog történni.

Forrás: Hirado