Nők a volán mögött – különböző agyak

Eddig egyetlen olyan megalapozott, tudományos tényeken nyugvó megállapítással sem találkoztunk, amely azt támasztotta volna alá, hogy a férfiak jobb sofőrök, mint a nők.

Legtöbb férfi ismerősömből mindig heves tiltakozást, parázs vitát vált ki, ha női gépkocsivezetőkről esik szó.

Számtalan érvet sorakoztatnak fel a női vezetők ellen, én mégsem találom egyiket sem igazán meggyőzőnek. Mivel ez idáig egyetlen olyan megalapozott, tudományos tényeken nyugvó megállapítással sem találkoztam, amely azt támasztotta volna alá, hogy a férfiak jobb sofőrök, mint a nők, ezért magam próbálok ebben a “kényes” és sok nőt érintő kérdésben igazságot tenni.

Ha tudományos szempontok alapján közelítjük meg a kérdést, rá kell döbbennünk, hogy a férfiak és a nők agyának anatómiai felépítése, működése nem mutat különbséget. A bal agyfélteke vezérli a test jobb oldalát, a jobb félteke pedig a test bal oldalát.

A bal agyfélteke irányítja az írott és beszélt nyelvet, a matematikai számításokat, míg a jobb félteke legfontosabb képessége a téri konstrukció és a mintaérzékelés.

agy48

Nos mivel mindkét nem agya azonos módon működik, talán más aspektusokat kellene számba vennünk ahhoz, hogy magyarázatot találjunk arra, vajon miért kevésbé ügyes sofőrök a nők, mint a férfiak.

Köztudott, hogy a vezetésnél legfontosabb érzékszervünk a szemünk. A látás, a figyelem és az összpontosítás elengedhetetlen fontosságú, ha autót vezetünk. Lehet, hogy itt kell keresnünk a probléma okát? Előfordulhat, hogy a nők kevésbé tudják figyelmüket egy bizonyos dologra összpontosítani?

Néhány tudományos kutatás arra próbált rávilágítani, hogy a nők figyelme sokkal megosztottabb, mint a férfiaké – ez a feltételezés azonban nem igazolódott be. Talán azért sem, mivel a látás és a figyelem mind a férfiaknál, mind a nőknél azonos mechanizmusok alapján működik.

A látás során a tárgyak minőségének meghatározása, a mintafelismerés a legfőbb feladat. Az agy látással foglalkozó területe a látókéreg. Az észlelés folyamatában nem a teljes látókéreg vesz részt, hanem annak különböző területei, melyek eltérő észlelési funkciók végrehajtására specializálódtak.

szem44

Ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, hol vannak a tárgyak környezetünkben, először is el kell különítenünk a tárgyakat egymástól és a háttértől. Ezután az észlelőrendszerünk meghatározza a tárgy helyzetét a térben, tehát annak tőlünk való távolságát és mozgását.

A figyelem egy részét a téri viszonyok vezérlik: ez választ ki a figyelem számára egy helyet a sok közül, és teszi lehetővé a figyelem áthelyezését az egyik térbeli pontról a másikra. Ebben a folyamatban a fali lebeny bizonyos részei, és a kéreg alatti területek egy része vesz részt. A figyelem egy másik formáját a tárgyak egyéb tulajdonsága, pl. színe, formája vezérli. Az agy elülső részén elhelyezkedő képletek felelősek a működéséért. Egy tárgyat térbeli helye vagy egyéb más tulajdonságai alapján kiválaszthatunk figyelmünk számára, de ezt a kétfajta szelekciót az agy két különböző területe végzi. Tehát a látás és a figyelem minden embernél azonos módon működik.

Mivel “tudományos” megközelítésünk sem vezetett eredményre, most már sejthetjük, hogy a vezetés egyéni képesség, tehetség kérdése, nem az eltérő agyműködés eredménye.

Cikkünk második részében a biológiai különbségeken túl a szokásbeli eltéréseket vizsgáljuk.

Forrás: https://napidoktor.hu/index