Az emberi izzadság a réz csapok, kilincsek ellensége?

Ne nyúljunk verejtékes kézzel a réz ajtókilincsekhez és csapokhoz? Egy kutatás szerint az emberi izzadság korrodálhatja őket.

Meglepő felfedezésre jutott az angliai Leicester egyetem kutatócsoportja: az emberi verejték korrodálhatja a réz kilincsek és csapok védő burkolatát, méghozzá az érintkezést követő egy órán belül. Ezzel együtt csökken e használati eszközök képessége arra is, hogy megelőzze a baktériumok terjedését.

A réznek – mely ezekben az eszközökben található, így az ajtó kilincsekben és a vízcsapokban – köztudottan antimikrobiális hatása van a baktériumokra – ezért is használják ezeket az anyagokat a kórházakban és iskolákban, hogy megelőzzék a betegségek terjedését.

Az antimikrobiális hatás több száz éve ismert – hangsúlyozta Dr. John Bond, a tanulmány társszerzője. – Úgy gondoltuk, hogy a réz és a baktériumok közötti töltés csere eredménye, mely a baktérium DNS-ének bomlásához vezet.”

Dr. Bond és csapata most felfedezte, hogy a réz antibakteriális tulajdonságai gyakorlatilag legyőzhetőek egy olyan gyakori anyaggal, mint amilyen az emberi verejték. Ez azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok, melyek a kórházakban jelen vannak, jóval könnyebben terjeszthetők érintéssel.

„A verejtékben levő só korrodálja a fémet, olyan oxid réteget képezve a felületén, mely már a korrózió folyamata – erről a korrozív rétegről pedig ismert, hogy gátolja a réz hatását. Azt is láthattuk, hogy az emberi verejték képes létrehozni ezt az oxid réteget a fémen, egy órán belül” – magyarázta Dr. John Bond.

A szakembernek ez az első tanulmánya, mely kvantitatív elemzést alkalmaz a rézötvözetek időleges korróziója kapcsán – melyekből a réz az egyik -, egy órával azután, hogy érintkezett egymással a fém és a só, miután emberi ujjlenyomat verejtékébe tették azokat. Hasonló kísérleteket a nyomozások során alkalmaznak.

A Leicester-i egyetem egyébként jelenleg különböző módszereket vizsgál, melyekkel javítani lehetne a kórházi higiéniát. Ez a kutatás csupán egy a még elvégzendőek közül.

kézmosás

A higiénia fontossága a kórházakban és iskolákban

Egy, a kenyai Nairobi-ban levő nyomornegyedről készült, tanulmány jellegű videó az év elején már felhívta a figyelmet a kézhigiénia fontosságára a gondozás során. A PLOS One szaklapban megjelent tanulmány rámutatott, hogy a diákok csupán az esetek 48 százalékban mostak kezet, miután használták a vécét. A videós megfigyelés azt is kiderítette, hogy ha más is jelen van abban a percben, akkor a fiatalok az esetek 71 százalékában mosnak kezet, valamint, hogy a lányok többször teszik ezt meg, mint a fiúk.

Az is kiderült, hogy 1,3-szor nagyobb valószínűséggel mosnak kezet a diákok, ha a helyiségben fertőtlenítő helyett szappan és víz van, sőt hosszabb ideig is mosnak kezet ebben az esetben. Ugyanakkor, mivel a résztvevők tisztában voltak a megfigyeléssel, ez befolyásolhatta az eredményeket.

A megfelelőbb higiénia érdekében az alábbi tippeket mindenképp érdemes alkalmazni:

– Nyilvános helyeken (esetünkben az iskolákban) mindig gyakran kell cserélni a törölközőt

– Érdemes lenne beütemezni, hogy melyik osztály mikor használja a mosdót

– Hirdessünk „kézhigiénia bajnokot” a legjobban teljesítő diákok között, ösztönzésképpen

– Szervezzünk diák klubokat, akik vállalják, hogy hirdetik és népszerűsítik a kézhigiénia fontosságát az iskolában vagy osztálytársaik körében.

Forrás: