Kockázat-alapú diabetes szűrés

A régió eddigi legkiterjedtebb kockázat-alapú diabetes-szűrésének eredményeit ismertette a Magyar Diabetes Társaság elnöke a Magyar Tudományos Akadémián rendezett szimpóziumon 2011. június 8-án.

A több mint 70 000 felnőtt részvételével zajló szűrés adatai megerősítették, hogy határozottan indokolt a felnőtt lakosság rendszeres, kötelező diabetes szűrésének bevezetése a háziorvosi ellátás részeként. A vizsgálat a részt vevők 15 százalékánál, több mint 10 ezer embernél mutatott ki korábban nem ismert glukóz intoleranciát, tehát cukorbetegséget vagy azt megelőző állapotot. Az adatok azt igazolják, hogy a felnőtt lakosság körében igen nagy arányban számíthatunk diabetes vagy kórmegelőző állapotainak előfordulására.

Az első, országos kockázat-alapú diabetes-szűrés eredményei új megvilágításba helyezik a cukorbetegség népegészségügyi jelentőségét – mondta el az Európai Unió soros, magyar elnöksége által támogatott szimpóziumon Prof. Dr. Winkler Gábor, a Magyar Diabetes Társaság elnöke. A rendezvényen részt vett és köszöntőt mondott Dr. Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára is.

A felmérés az Egészségügyi kormányzat és a Magyar Diabetes Társaság szakmai irányításával, az Országos Alapellátási Intézet közreműködésével, és a 77 Elektronika Kft., valamint az EGIS Nyrt. logisztikai támogatásával történt. A szűrésben csaknem 700 háziorvos irányításával, több mint 70 000 felnőtt vett részt.

jpg1

Az először Finnországban alkalmazott úgynevezett „FINDRISK” elnevezésű kérdőíves vizsgálat átütő eredményei és kedvező nemzetközi visszhangja alapján a Magyar Diabetes Társaság is ezt a módszert választotta kockázat-alapú szűrővizsgálatához. A FINDRISK teszt nem, életkor, családi és egyéni kórelőzmény, társbetegségek figyelembevétele alapján, a cukorbetegség megjelenésének kockázatára vonatkozó pontszámot ad meg.

A fokozott kockázattal (12 vagy annál több pont felett) rendelkezők körében vércukor meghatározást végeztünk. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye, hogy könnyen és megbízhatóan kivitelezhető, olcsóbb, mint a teljes körű lakossági szűrés, mégis korai felismerést tesz lehetővé – magyarázza Prof. Dr. Winkler Gábor.

A 70 ezer vizsgált személy csaknem 59 százaléka (40 399 eset) alacsony veszélyeztetettségűnek bizonyult, a teszten kevesebb, mint 12 pontot szerzett, míg a maradék 41 százalék (28 077 eset) fokozott kockázattal bírt, tehát 12 vagy annál több pontot ért el. Az orális cukorterheléses vizsgálat a fokozott kockázattal rendelkezők 7,66 százalékánál cukorbetegséget, 38,87 százalékánál diabétesz előállapotot mutatott ki, összesen tehát 46,53 százalékában (kb. 10 600 fő) állapított meg valamilyen anyagcserezavart.

jpg1

A vizsgálat az összes részt vevő (70 000 fő) 15 százalékánál, több mint 10 ezer embernél mutatott ki korábban nem ismert glukóz intoleranciát, tehát cukorbetegséget vagy azt megelőző állapotot.

Prof. Dr. Winkler Gábor hozzátette: A vizsgálat itthon is igazolta a kockázat alapú diabétesz szűrés hatékonyságát. A szűrővizsgálatok általános tapasztalata szerint a szűrés során „kiemelt”, pozitívnak bizonyult egyének aránya megközelíti a már ismert cukorbetegek arányát. A diabéteszt megelőző állapotok, illetve a cukorbetegség magas előfordulási gyakorisága ezért indokolttá teszi a rendszeres időközönként végzett lakossági szűrővizsgálat bevezetését a felnőtt lakosság körében. A súlyos egészségügyi kockázatok mellett a betegség időben történő felismerése azért is fontos, mert a cukorbetegség szövődményeinek kezelése jelentős anyagi teherrel is jár, a szűrés a szövődmények megelőzését, és a hatékony kezelést egyaránt szolgálná.

Forrás: