A sport mégsem jó a terhességi cukorbetegségre?

Egy tanulmány szerint nincs kevesebb esélyük a terhességi cukorbetegség kialakulására azoknak az anyáknak, akik várandósságuk második felétől rendszeresen sportolnak.

Norvég kutatók 855 kismama vizsgálatával jutottak arra a következtetésre, hogy a rendszeres testmozgás nem csökkenti a terhességi diabétesz kialakulásának kockázatát. A kísérletükben részt vevő sportoló nők hét-, míg a passzív életmódot folytatók hat százalékánál jelent meg a diabétesz.

A kutatás vezetője, a Norvég Technológiai- és Tudományegyetem munkatársa, Signe N. Stafne elmondta, hogy meglepte őket ez az eredmény, főleg, mivel a mozgás fontos szerepet játszik a kettes típusú cukorbetegség megelőzésében. Ennek ellenére persze számos oka van, amiért ajánlatos, hogy a kismamák sportoljanak: jót tesz az általános egészségi állapotuknak, és segít megfelelő keretek között tartani a súlygyarapodásukat is.

A várandós anyáknak világszerte nagyjából 14 százalékánál jelenik meg a terhességi cukorbetegség. Noha az állapot a szülést követően általában magától elmúlik, számos egyéb komplikáció veszélyét rejti magában – ilyen például a túl nagyra növő magzat, ami gyakran teszi szükségessé a császármetszést. Az érintett nőknél később gyakrabban alakul ki kettes típusú diabétesz is.

r0wcrus03

Az Obstetrics & Gynecology című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői 18-22 hetes terhes anyákkal kezdték meg a vizsgálatot. A résztvevők egyik fele hetente háromszor végzett alacsony intenzitású aerob gyakorlatokat nyújtással és erősítéssel kiegészítve. Annak, hogy a két csoport között nem mutatkozott jelentős eltérés, az is oka lehet, hogy az adatok szerint a sportoló asszonyok 55 százaléka hagyta abba menet közben a mozgást – vélekedett Dr. Rita W. Driggers, a Washingtoni Kórházi Központ dolgozója. Ez is jelzi, hogy milyen nehéz várandósan rászokni a mozgásra – éppen annyira, mint bármilyen más élethelyzetben.

Az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyészati Kollégium ajánlása szerint az állapotos nőknek naponta legalább harminc perc mérsékelt intenzitású testmozgást kéne végezniük. Erre megfelelő a rendszeres séta is. Stafne szerint azonban mindezt már késő a második trimeszterben elkezdeni. „A várandósság alatti megváltozott anyagcsere miatt a fogantatás előtti és a koraterhességi mozgás talán még fontosabb lehet” – vélekedett.

Azt is hozzá kell tenni, hogy jelen kutatásba normál testalkatú nőket vontak be, akik körében viszonylag alacsony a probléma kialakulásának veszélye. A rizikócsoportba tartozó túlsúlyos és elhízott kismamák esetében lehet, hogy más eredményre jutottak volna a szakemberek.

Forrás: