Mi az a metasztázist adó rák?

A metasztázis a görög “az egyik helyről a másik helyre vándorló” jelentésű szóból származik.

Arra a rákos daganatra (elsődleges daganat) mondjuk, hogy metasztatizált, ami a szervezetnek egy másik helyére átterjed (másodlagos daganat).

Azok a daganatsejtek, amelyek metasztatizálnak vagy szóródnak, nagyobb mozgáskészséggel és inváziós készséggel bírnak, de egyébként alapvetően azonosak a kiindulási daganat sejtjeivel.

Azt a melanomát például, amelyik ráterjed az agyra és áttétes tumort hoz létre, metasztatizáló melanomának nevezik. Ez a másodlagos daganat kóros melanocitákból (a bőr pigmenttermelő sejtjeiből), és nem kóros idegsejtekből áll. Ezért lehet, hogy a másfajta sejtekből kiinduló elsődleges agydaganatok kezelésére alkalmazott terápiák nem lesznek alkalmasak ezeknek az áttéteknek a kezelésére.

A  legtöbb áttéteket adó rákos daganat a jelenleg rendelkezésre álló terápiákkal nem gyógyítható, ezért a kezelés elsődleges célja a jelentős tünetek enyhítése érdekében a daganat növekedésének meggátlása.

A metasztatizáló melanoma a rákos daganatok egyik legagresszívabb formája, nagyon kevés hosszú távú túlélővel.

Hogyan ad metasztázist a rákos daganat?

Annak érdekében, hogy a rákos daganat terjedhessen, a daganatsejteknek be kell jutniuk a vérkeringésbe (az ereken, a nyirokcsomókon és a nyirokereken keresztül). Ha a daganatos sejt életben marad, miközben a keringési rendszerben halad (kikerüli az immunrendszer védekezőmechanizmusait), akkor más szervekbe kerülhet, és egy másodlagos (áttéti) daganatot hozhat létre.

Ez a másodlagos daganat kialakítja a saját vérellátását, ami az életben maradásához és növekedéséhez szükséges oxigént és tápanyagokat szállítja.

A daganatos sejtek metasztázisképzéséhez rendszerint szükséges lépések a következők:

1.  Helyi invázió: a tumorsejtek betörnek az elsődleges daganat környezetében lévő egészséges szövetekbe.

2.  Intravazáció: a daganatsejtek áthatolnak a környező nyirokerek vagy vérerek falán.

3.  Cirkuláció: a rákos sejtek a nyirokrendszeren és a véráramon keresztül eljutnak a szervezet más részeibe.

4.  Extravazáció: a kiindulási daganattól ekkorra már bizonyos távolságra eljutott tumorsejtek betörnek a kapillárisok falába, és bejutnak a környező szövetekbe.

5.  Proliferáció: ezen az új, a kiindulási daganattól távoli helyen a daganatsejtek sokszorozódni, osztódni kezdenek, és apró daganatokat, úgynevezett mikrometasztázisokat hoznak létre.

Nem minden daganatsejt képes metasztázist adni. Ugyanakkor azok, amelyek sok éven át nyugvó vagy inaktív állapotban képesek maradni a szervezetnek azon a területein, ahová korábban eljutottak, megint aktívvá válhatnak, és növekedni kezdhetnek.

Hogyan lehet a melanoma metasztázisokat felismerni?

Számos módszer alkalmazható annak igazolására, hogy a melanoma a bőrön vagy a nyirokcsomókon kívül más szervekre is átterjedt. Ezek közé tartoznak:

– az áttéti daganatok kimutatására alkalmazott képalkotó eljárások, köztük a mellkasröntgen, a kompúter tomográfia (CT), a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI), a pozitron emissziós tomográfia (PET), valamint az ultrahangvizsgálat.8

– a laktát-dehidrogenáz (LDH) nevű enzim vérszintjének a mérése. Bár az LDH nem specifikus a melanomára, segítséget jelenthet a diagnózis felállításában, mivel az LDH-szint megemelkedik, amikor a melanoma áttéteket ad.

Hova tud a melanoma metasztázisokat adni?

A különböző daganatok más-más szervekbe adnak szívesebben áttéteket. A metasztázisok helye rendszerint hasonló embrionális eredetű sejteket tartalmaz, mint a kiindulási daganat. Így például, mivel a melanomás sejtek szoros rokonságban állnak a központi idegrendszer sejtjeivel (velőléc sejtekkel), ez azt jelenti, hogy a melanoma gyakran ad áttéteket az agyba.

A melanoma a szervezet számos más területére is átterjedhet. A metasztázisok kialakulásának legvalószínűbb területeit az alábbi ábra mutatja:

Mi a melanoma agyi áttéteinek a hatása?

Más, szolid szervekből kiinduló rákos daganatokhoz képest a melanoma gyakrabban terjed rá az agyra, és a tüdő– és emlőrák után az agyi áttéteknek ez a harmadik leggyakoribb típusa.

Előrehaladott melanomában a betegek nagy százalékánál alakul ki agyi metasztázis (36 – 54%), és a diagnózis felállításától azok kialakulásáig eltelt medián időtartam kb. 3,5 év.

Előrehaladott melanomában az agyi metasztázisok kialakulása az érintett egyéneknél komoly és jelentős hatással van az életminőségre és a túlélés időtartamára.

A melanoma agyi metasztázisai az esetek 60 – 70%-ában közvetlen halálokot jelentenek.

Mi a melanoma agyi metasztázisainak jelenlegi kezelése?

A metasztatizáló melanomában szenvedő, és különösen az agyi áttétes betegek túlélésének javítása érdekében valós, de meg nem oldott az igény új kezelések iránt.

A kezelések közé tartozik a hagyományos műtét, a kemoterápia, a teljes koponyára adott sugárkezelés, a sztereotaktikus sugárterápia (a sugárkezelésnek egy olyan formája, amely a nagyenergiájú röntgensugarakat a kicsi, a mélyén fekvő, műtéttel nem eltávolítható agyi tumorokra fókuszálja, hogy lassítsa azok növekedését), a legjobb szupportív kezelés (a betegség által okozott tünetek megelőzésére, kézbentartására vagy enyhítésére, valamint a beteg komfortérzetének és életminőségének javítására adott kezelés), vagy ezeknek a terápiáknak a kombinációja.

A kezelés megválasztását befolyásolja a betegség és a tünetek gyors és rövid távú javulása, valamint a hosszabb ideig tartó, tünetmentes remisszió elérése iránti igény.

A jelenleg rendelkezésre álló terápiás lehetőségek ellenére az agyi áttéteket adó melanoma esetén nagyon rosszak a kilátások, a medián túlélés csak 2 – 4 hónap. Fontos, hogy a The Lancet Oncology-ban nemrégiben publikált vizsgálat azt igazolta, hogy agyi áttétekkel bíró melanomás betegeknél egy új immunterápia alkalmazásával a betegség állapotának stabilizálódását érték el.

Miért akadályozza a vér-agy gát az agyi áttétek kezelését?

A vér-agy gát a normálisan működő agy lényeges eleme. A vér-agy gát elszigeteli az agyat a test összes többi részében keringő folyadékok összetételében bekövetkező zavaroktól, és védi az idegen szervezetek, például a baktériumok okozta inváziótól.

Ez a gát az agy hajszálereiben található, amelyek különböznek más kapillárisoktól. Az ezeknek az ereknek a falát felépítő sejtek egy „tight junction”-nek nevezett sejtkapcsolattal szorosan, szinte egymáshoz vannak forrasztva, ami ennek a gátnak a legfontosabb részét alkotja.

Ezek az összeillesztések megakadályozzák, hogy a vérben lévő, vízoldékony vegyületek átjussanak a sejtek között, és ezáltal szabadon beléphessenek az idegsejteket körülvevő folyadéktérbe. Ezen kívül a kapillárisokat lezárják még az asztrocita-sejtek lapos végtalpai is, amelyek szintén részleges, aktív barrier szerepet játszanak.

A nagy molekulák, köztük az ellenanyagok, antibiotikumok, valamint sok, az agyban lévő daganatok kezelésére alkalmazott kemoterápiás szer túl nagy méretű ahhoz, hogy átjusson a vér-agy gáton. Ezért valódi kihívást jelent az olyan kezelések kifejlesztése, amelyek specifikusan és kellő mennyiségben képesek átjutni a vér-agy gáton ahhoz, hogy terápiás hatást fejtsenek ki. Ennek következtében korlátozott a száma azoknak a daganatellenes kezeléseknek, amelyekről ismert, hogy átjutnak a vér-agy gáton, és amelyek felhasználhatók az agydaganatok és az agyi áttétek kezelésre.

Az egyik módja annak, hogy potenciálisan urallhassuk ezt a helyzetet, az egy olyan kezelés alkalmazása, amelyeknek nem szükséges átjutnia a vér agy gáton, és amelyiknek olyan indirekt hatásmechanizmusa van, amikor az aktuális végrehajtó sejtek jutnak el az agyban lévő daganahoz.

Forrás: