Vajon Darwin tévedett?

Az alapvető érzelmeknek, mint a félelem, a harag vagy a düh, nincs biztosan felismerhető jele, arckifejezése – derült ki a Northeastern Egyetem kutatásából.

Darwin tévedett volna?

Ellentétben azzal, amit sok pszichológus és tudós gondol, az emberek nem rendelkeznek egyforma biológiai érzelmi “alappal”, és az érzelmeket sem automatikusan fejezzük ki az arcvonásainkkal – derült ki egy, a Psychological Science folyóiratban megjelent tanulmányból. Lisa Feldman Barrett, a tanulmány szerzője szerint mindez azt jelenti, hogy nem feltétlenül csak akkor ráncolja össze valaki a szemöldökét, ha haragos, és nem csak akkor biggyeszti le a száját, ha szomorú.

A leggyakoribb hiedelmek közé tartozik az is, hogy az összehangolt arcizommozgások kifejezetten bizonyos mentális állapot kifejezésére alakultak ki, amely sztereotip módon azután előkészíti a testet, hogyan reagáljon egy szituációra. Az például, ahogyan az arcunk megváltozik félelmünkben, a környezetet is informálja az állapotunkról. Sokszor azonban megfigyelhető, hogy ezek a jelek elmosódnak, és más érzelmi állapot kapcsán is megjelennek. Ha például mérgesek vagyunk, egy sor dolgot tehetünk: kiabálhatunk, vagy akár kínunkban nevethetünk is, vagy éppen sírhatunk.

felelem1

Ugyanakkor Dr. Barrett és munkatársai úgy gondolják, hogy ezek a mimikák nem velünk született, automatikus tulajdonságaink. Bár rengeteg orvos és tudós dolgozik azon, hogy a biztonsági szolgálatokat azzal segítsék, hogy a mimika „olvasásával” jobban kiképezzék az alkalmazottakat arra, hogy hatékonyabban ismerjék fel a gyanús embereket, Dr. Barrett szerint lehetséges, hogy ez elhibázott stratégia.

“Rengeteg bizonyíték van arra, hogy a félelemnek, a dühnek vagy a haragnak nincsen biztosan felismerhető jele. Ezért érteni akarjuk más érzelmi megnyilvánulásait, akkor kapcsolatba kell kerülnünk vele” – tette hozzá a kutató. “Egyébként azt, hogy az egyes mimikai funkciók bizonyos érzelmi állapotok miatt fejlődtek ki, általában Charles Darwinnak tulajdonítják. Pedig Darwin nem írta, hogy az érzelmek kifejezése funkcionális, hanem úgy gondolta, hogy az érzelmi kifejezések – mint a mosoly vagy a szemöldökráncolás – akkor is működnek, ha nem használjuk azokat. Ezért azok az emberek, akik a saját elméletük igazolására Darwint elméletét hozzák fel példának, jobban tennék, ha helyesen idéznék őt.”

Forrás: https://napidoktor.hu/index


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.