Életfa az alagsorban – falfestmények a Balassa Klinikán 2011-08-15 Kívül-belül Megosztás: Tweet Akit a VIII. kerületbe, a Balassa utcza 6. szám alatti SOTE Pszichoterápiás és Pszichiátriai Klinika alagsorába vezérel jó/rossz sorsa, ne csodálkozzon, ha művészi „grafitikkel” találkozik. A klinikán fekvő betegek az alagsor sivár falaira vidám, színes képeket festhettek, ezzel életet lehelve az ódon falak és a rideg irodák közé. Mindenki azt és arról pingált, amihez kedve tartotta. Legutóbb Józsa Éva grafikusművész készített akrillfestékkel egy életfát a Klinika Művészetterápiás Műhelyének bejárata mellé (lásd képünkön). Éva Szegvárról, Szentes mellől, a gótok, a hunok és a gepidák ősi földjéről származik. Települése közel 6500 éve lakott és a "Vizek falvának" is nevezik, mivel két folyó: a Kurca és a Kórógy ér is keresztül folyik rajta. A Tisza pedig a falu határában kanyarog. Lakói főként földműveléssel foglalkoznak, csak azért is, mert a nagyközség összterületének 63 százaléka szántó. Szegváron szeretnek élni, nem jellemző az elvándorlás. Józsa Éva tavaly diplomázott az Iparművészeti Egyetem (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) grafikus szakán. Képeit csoportos tárlaton már a Nemzeti Galériában is kiállították. Otthona egyben műhelye is, ahol alkot, pihen, csillagokat és sorsokat fejt. Felnőttek rajztanításával és művészetterápiával szeretne foglalkozni. Keleties stílusú festményei szimbólumokban gazdagok. Nemcsak tanulmányozza, tanulja is az ősi Kelet nyelveit és hagyományait. Szanszkritul (indiai holt nyelv) olvas és fordít. A rák jegyében született művész hobbija az asztrológia és a metafizika. Rendhagyó témaválasztásáról: Az életfa vallási szimbólum, mitikus világmodell. Az életfa kultusz már az ókori vallásokban fellelhető. Különböző elképzelések születtek róla, feltételezték, hogy az életfát szörnyek őrzik, az ágak között az ősök szellemei lakoznak. A Bibliában a kerubok által őrzött életfa együtt található a Paradicsomban az isteni tanítás, vagyis a tudás fájával, melyre kígyó vigyáz. Amikor a paradicsomi első emberpár evett a tudás fájáról, Isten kiűzte őket az Édenből, mert nem akarta, hogy megkóstolják az életfa gyümölcsét is, s vele megszerezzék a halhatatlanságot. Az életfa nemcsak az életet, hanem a halált is reprezentálja. Az életfa belsejében van elrejtve az élet, a halál fájában a halál rejtőzködik. Mint – születés, élet, halál, újjászületés -ahogyan minden egyes élet négy fokozaton megy keresztül, úgy az életfának is négy stádiuma ismert. Az életfa, hasonlóan a szimpla fához, évről-évre megújul, tavasszal mindig feltámad. A magyar néphiedelem az életfának sokféle nevet adott, nevezte: istenfának, lélekfának, sámán fának, „tetejetlen” fának, égi érő fának. A népmesékben is szerepel a halhatatlanság gyümölcsű életfa, ahová a mesehős sok veszedelmen túl, a sárkányt legyőzve jut el. Számos népszokás kapcsolatos az életfával: a legismertebb a tavasz megújhodását ünneplő májusfa, amelyet május 1-jén legények állítanak az eladósorba lévő lányok háza elé, vagy a kapufélfájához rögzítik. Mint varázsló eszközt, nemcsak a házasság reményében használják, hanem a lakodalmakban is. Ugyanis a zöld ág a termékenységre, szaporulatra utal, a lakodalmi kalács és az életfa alakú sütemények az életet szimbolizálják. Forrás:
