Sokan nem értik a naptejek címkéjét – égés lesz a vége!

SPF? UV-A és B? Egy új tanulmány szerint számos amerikai nem értelmezi jól a napvédőkrémek dobozán feltüntetett címkék információját. Valószínűleg nincsenek egyedül.

A napvédő krémek címkéinek hangsúlyozniuk kell a az ultraibolya-A (UV-A) valamint az ultraviola-B (UV-B) sugárzás ellen nyújtott védelmet – emelte ki 2011-ben az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Ellenőrző Hatóság (FDA). Ezekben a fényvédő termékekben ún. „széles spektrumú védelem” található a nap káros sugárzásával szemben.

Mindkét ultraviola hullámhossznak más-más hatása van a bőrre: szakértők szerint az UV-A a bőr öregedéséhez köthető, míg az UV-B a napégéshez. Mindkettő potenciális rizikófaktora azonban a bőrráknak.

De hogyan érti mindezt egy átlagos napvédőkrém felhasználó?

Egy tanulmány keretében, melyet Dr. Roopal Kundu vezetett – a Chicago-i Northwestern University Feinberg School of Medicine munkatársa -, 114 páciens körében végeztek felmérést egy bőrgyógyászati klinikán.

Legtöbbjük – 93 százalék – azt mondta, hogy 2013-ban vásárolt napvédőkrémet. Amikor megkérdezték őket, miért használták, 75 százalékuk közölte, hogy a napégés meggátlása céljából, kétharmaduk pedig azt mondta, a rák megelőzése miatt.

A három fő oka annak, hogy egy bizonyos napfényvédő krémet megvettek, a legmagasabb napvédő faktor (SPF) értéke, az érzékeny bőr illetve a víznek és izzadságnak való ellenállás volt.

Ám csak a résztvevők 43 százaléka értette az SPF érték meghatározását. Ami a címkét illeti, kevesen értelmezték helyesen az információt, amely arról szól, mennyire jól véd a krém a bőrrákkal szemben (38 százalékuk értette), napégéssel szemben (23 százalék) vagy a bőr öregedése ellen (7 százalék).

„Annak ellenére, hogy az FDA a közelmúltban változtatást is bevezetett a címkézést illetően, a tanulmány azt mutatja, a terminológia a napvédőkrémek címkéjén még mindig zavarbaejtő a felhasználók számára fogalmaz Kundu és kollégái.

shutterstock_55262701

A bőrrák szakértői nincsenek meglepve.

„Továbbra is sok a félreértés, sőt annak értelmezése is csorbát szenved, hogy milyen számú, mekkora mennyiségű napvédőkrémet kell használni és mikor” – mondta el Dr. Doris Day bőrgyógyász, a New York-i Lenox Hill kórház munkatársa. –„Sokan, még az orvosok is, máig azt gondolják, hogy fényvédőt csak akkor kell használni, ha a tengerparton vannak – pedig az igazság az, hogy minden helyszínen történő, napnak való kitettség káros a bőrre nézve, az expozíció pedig halmozódik idővel, bőrrákhoz és a bőr öregedéséhez vezet.”

Mit kellene tehát figyelnie egy felhasználónak a fényvédőkrémen? Dr. Katy Burris, a New York állambeli Manhasset North Shore-LIJ Health System bőrgyógyásza szerint az alábbi 3 dologra szükséges összpontosítani:

  • SPF: ez a „sun protection factor” rövidítése, ami napvédő faktort jelent, legalább 30-as legyen.
  • Víz- és izzadságálló-e a napvédőkrém. Fontos tudni, hogy olyan nem létezik, amelyik teljesen az, a termékek csak rezisztensek.
  • Tartalmaz-e a fényvédő fizikai blokkolókat, például cink-oxidot vagy titán-dioxidot, illetve kémiai blokkolót. A különbség az, hogy míg a kémiai blokkoló elnyeli az UV-sugárzást, a fizikai blokkoló tükrözi az UV-fényt.

Az embereket fontos emlékeztetni arra, hogy az „SPF” mit is jelent. A napvédő faktor annak a jele, mennyi ideig tart, míg megéget bennünket a nap összehasonlítva azzal, ha védtelenek vagyunk ellene. Tehát, ha védtelenül 10 perc alatt megkap a nap, egy 30-as SPF számú naptej lehetővé teszi számunkra, hogy 300 percig legyünk kint, mielőtt megégnénk. A legtöbb embernek 2 óránként újra kell kennie magát fényvédő krémmel – tette hozzá a szakember.

shutterstock_49147789

S mialatt egy 30-as faktorszámú naptej elegedő ahhoz, hogy a legtöbb embert védje, a fakó bőrrel rendelkezőknek érdemes elővigyázatosabbnak lenniük. Ez a bőrtípus ugyanis fokozottan érzékeny a napra, ezért ajánlott a 30-asnál magasabb faktorszámú napvédőkrémet használniuk.

Nagyjából 28 grammnyi fényvédőnek – amennyi egy kisebb pohárba belefér – egy átlagember számára, egy felvitelhez elégnek kéne lennie.

Mi a teendő, ha úszni megyünk? Az FDA előírása szerint a vízálló napkrém azt jelenti, hogy a termék napvédő faktorát 40 perc után is fenntartja a vízben, a nagyon vízálló típus pedig 80 percig is – magyarázza Dr. Burris. Tehát keressük azokat a fényvédőkrémeket, amelyeken szerepel, hogy víz- és/vagy izzadságálló és várjunk pár percet a felvitele, valamint a vízbe lépés között, mert így nagyobb esélye van a krémnek a bőrbe hatékonyan beszívódni.

A Northwestern egyetem tanulmányát a JAMA Dermatology szaklap közölte.

Forrás: https://napidoktor.hu/index