Így működnek (vagy nem működnek) a zsírégetők

Sokan éreznek késztetést arra, hogy még a bikiniszezon előtt leadjanak jónéhány feleslegesnek vélt kilót.

Angyal Viktória, a Sportorvosi Központ dietetikusa, sportdietetikusa szerint érdemes körültekintően eljárni az úgynevezett zsírégetőkkel és tudatosan felépíteni egy testsúlycsökkentő programot.

Mit lehet tudni a legismertebb zsírégetőkről?

L- karnitin

Bár számos termék ígéri az L-karnitin „zsírégető” hatását, tudni kell, hogy ezt a hatást még soha nem sikerült egyetlen kutatásnak sem hitelt érdemlően bizonyítania vegyes étrendű felnőtt embereknél.
Az L-karnitin tulajdonképpen egy aminosav, amely a zsírsavak transzportjában játszik fontos szerepet. Az állítólagos zsírégető hatását sokan azzal magyarázzák, hogy mivel a karnitin a zsírsav szállítórendszer alkotója, így a zsírokban lévő energia csak rajta keresztül használható fel, tehát a zsír energiává történő átalakításához szükséges. Tehát ha növeljük a mennyiségét, hatékonyabban csökkenthető a magas vérzsírszint – áll a hirdetésekben.
Ugyanakkor az L-karnitinnak valóban lehet pozitív hatása: egyrészt segíti a regenerálódást súlyzós edzések után, mivel mérsékli a mikrosérüléseket, másrészt állóképességi sportoknál más anyagokkal (pl. koffeinnel és/vagy szénhidráttal) együtt kifejezetten javíthatja a sportteljesítményt. Ilyen értelemben tehát közvetve hozzájárulhat a test zsírtartalmának csökkentéséhez (bár testtömeg csökkentő egyénre szabott étrend nélkül így sem), de elsősorban csak a megnövekedett fizikai teljesítmény hatását javítva. Testösszetételre gyakorolt jótékony hatása nem igazolt, 3 grammos vagy ezt a mennyiséget meghaladó étrend kiegészítés esetében olyan mellékhatással tudunk számolni, mint a hányinger, hányás, hasi görcsök, hasmenés, illetve a nagy mennyiségű L-karnitin fogyasztás halszagot is eredményezhet. Magyarul: mozgás és megfelelő étrend hiányában az L-karnitin sem fogja leolvasztani a kilókat.

női testépítés

CLA (konjugált linolsav)

A CLA, vagyis a konjugált linolsav elsősorban a tejtermékekben található, bár kisebb mennyiségben a húsban, a tojásban és a növényi olajokban is előfordul. Ezt azt jelenti, hogy a vegyes táplálkozásban természetes úton is bevisszük ezt az anyagot, átlagosan 150-200 mg-ot naponta.
A CLA ugyanakkor számos „zsírégetőnek” nevezett étrendkiegészítő hatóanyaga is, és igaz ugyan, hogy állatkísérletekben általában csökkentette a test zsírtartalmát, de az emberi test összetételére gyakorolt hasonló hatását nem minden eredmény igazolta. Bár ígéretesek a kutatások, egyelőre még nem egységes az erről kialakított kép, illetve a felléphető mellékhatásokról is kevés információ áll rendelkezésünkre. A CLA-nak ezen kívül más jellegű hatásait is vizsgálják, amelyek közül a legjelentősebb a rákellenes hatás, amellyel kapcsolatosan biztató eredmények születnek, de szintén időre és további kutatásokra van még szükség az igazoláshoz.

Piruvát

A piruvát (vagy pyruvat) tulajdonképpen a pirosszőlősav savmaradéka, egy olyan, minden sejtünkben megtalálható anyag, amely a fehérjék és szénhidrátok lebontása során keletkezik, majd tovább alakulva részt vesz az energiatermelő folyamatokban. Erről az anyagról számos pozitív tulajdonságot megfogalmaznak a reklámok, mint például, hogy növeli az edzéshez szükséges energiaszintet, aktiválja az anyagcserét, csökkenti az éhségérzetet vagy erős természetes zsírégető. Azonban tisztán kell látni, hogy a szakirodalomban csak nagyon kevés, piruváttal kapcsolatos klinikai vizsgálatról számolnak be, melyek tervezése és kivitelezése is gyenge minőségű, kevés személy bevonásával végzettek, így csupán annyi mondható el róluk, hogy az így kapott adatok nem általánosíthatók a teljes populációra. Ugyanakkor érdekes, hogy az amerikai National Institutes of Health ajánlása alapján a piroszőlősav 50 %-os oldata külsőleg (és nem tabletta formájában!) alkalmazva enyhíti a bőr öregedésének látható jeleit, csökkenti a ráncokat, valamint a nap okozta sötét foltokat.

Akkor mégis hogyan adhatjuk le a felesleget?

  • A fogyás kérdésében csak egyetlen általános aranyszabály van: a bevitt energiának kevesebbnek kell lennie, mint a felhasznált energiának. Ezen belül mindenkinél egyénre szabottan dőlhet el, melyik módszer a leghatékonyabb, hiszen például egy sportolónál nem lehet ugyanolyan drasztikus megvonást alkalmazni, mint egy passzív, elhízott személynél, hiszen az teljesítményromláshoz vezethet. Utóbbinál viszont a mozgás az, amelynek felépítése nagy körültekintést igényel és csak fokozatosan szabad beépíteni az életmódba. Fontos a megfelelő étrendi stratégia megválasztása is. Versenysportolók esetében mindezt a célhoz kell igazítani, hiszen sokszor a teljesítménynövelés elérése a testsúlycsökkentéssel párhuzamosan nehezen összeegyeztethető – hangsúlyozza Angyal Viktória, a Sportorvosi Központ dietetikusa, sportdietetikusa. – Ami a táplálkozást illeti, rengeteg divatos testsúlycsökkentő program jelent meg az utóbbi időben. Legnépszerűbbek az alacsony szénhidráttartamú étrendek, amelyek – leginkább rövidtávon – testsúlycsökkenést eredményeznek, mellette azonban számos egészségügyi probléma kialakulásához járulhatnak hozzá (pl. emésztőrendszeri betegségek, gyulladások, hormonális egyensúly felborulása, szénhidrát-anyagcsere zavar).

Az optimális testsúlycsökkentő étrend minden esetben személyre szabott, tekintetbe veszi a célokat, az esetleges alapbetegségeket, biztonságos, tartós fogyásra törekszik és nem utolsó sorban a sportdietetikus által összeállított étrend a sportolók rövid – és hosszútávú szakmai céljait is figyelembe veszi.

Forrás: Sportorvosi Központ


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.