Horkolás: Mikor van szükség műtétre?

Milyen operációkkal számolhat egy horkoló beteg?

Nem kérdés: a horkolás kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindenképp zavaró. A páciens maga is felriadhat rá, de aki hallgatja, annak még inkább az.

Bizonyos esetekben a horkolás miatt műtétre lehet szükség. Mikor indokolt az operáció?

Élete során mindenki horkolhat, ha nem is állandóan, de alkalmanként. Akivel megtörténik, nemcsak a szobában alvó(ka)t zavarja, hanem magát is felriaszthatja, akár tudattalanul is – ez pedig igencsak gátolja a pihentető alvást és a nappali teljesítőképességet.

A horkolás igen gyakran fordul elő. Hogy mi lehet az oka, s milyen elváltozás során jelentkezik horkolás, arról dr. Tóth Eszter a SomnoCenter Alvászavar Központ fül-orr-gégész szakorvosa beszélt.

Horkolásról általában akkor beszélhetünk, ha a nyelv vagy a nyelvgyök tömeges, hátraesik, s lezárja a garatot, így a felgyorsult légáramlás megrezonáltatja a lágy szájpadot. Ritkábban a torokmandulák megnagyobbodása, még elenyészőbb esetben a gégefedő elváltozásai okozhatják a betegséget.

Kis százalékban az orrsövényferdülés, az alsó kagylók megnagyobbodása is hozzájárulhat a horkoláshoz. Időnként előfordul, hogy a betegek fulladásszerű érzést élnek át éjszaka, miközben teljes orrdugulás alakul ki náluk.

Horkolás esetén a fentiek miatt akár műtét is szükségessé válhat. Dr. Tóth Eszter elmondta: primer vagy jóindulatú horkolás esetén a műtét célja elsősorban a horkolási hang csökkentése. Ha azonban a horkolás kóros, azaz alvási apnoé okozza, nemcsak a hangot szeretnénk mérsékelni, hanem a kóros elzáródás mértékét, illetve ezáltal a garat tágassága is növelendő.

A legkevésbé drasztikus műtéti megoldás horkolás esetén a radiofrekvenciás lágyszájpad feszesítés és nyelvgyök volumenredukció – ugyanakkor a lézeres műtétek ugyanezen a területen már komolyabb fájdalommal járnak. Oka, hogy a nyálkahártyát nagy felületen, magas hőfokon sértik. A rádiófrekvenciás, sőt újabban a „coblation” vagy plazma technológia előnye, hogy az eszköz által leadott alacsony hőhatás a szövetet csak kismértékben károsítja a lézerhez képest.

horkolas1

 

Ha valaki horkolás miatt szenved, akkor érdemes műtét mellett döntenie, ha a vizsgálati leletek és az anamnézis alapján ez a legideálisabb megoldási lehetőség a számára.

Dr. Tóth Eszter kiemelte: a rádiófrekvenciás műtétek sikere a lágyszövetek feszességének növelésében, illetve tömegesebb szövetek méretének csökkentésében rejlik. Miután a szövetek rugalmas rostjai az idők folyamán nyúlnak és öregednek, ezeket a műtéteket időszakonként ismételni kell. Komolyabb, többszintű, nagyobb megterhelést jelentő operációkat elsősorban a betegség jellege miatt alvási apnoé esetén tervez az orvos.

Szóba jöhet még ilyenkor a még meglévő, akár megnagyobbodott mandulák eltávolítása, funkcionális garatplasztika, azaz a garatív izomzatának kihúzása, vagy a nyelvgyök lézeres műtétje, gégefedő rögzítése és egyéb lehetőségek.

A horkolással küzdő páciens a közvetlenül a műtét után különösebb fájdalmat nem érez, jól érzi magát – ám a legtöbb horkolásgátló műtétet követően 1-2 hétig számolni kell bizonyos mértékű nyelési panaszokkal, fájdalommal, gombóc-érzéssel, illetve ebben az időszakban a szövetek duzzanata miatt kissé erősebb horkolással. A tünetek ilyenkor elérnek egy ún. plató szintet, s ettől kezdve fokozatosan csökkenek. A teljes gyógyulás 4-6 hét múlva várható – hangsúlyozta dr. Tóth Eszter.

horkolas3

A rádiófrekvenciás műtétek előnye, hogy a beteg már a műtét utáni napon munkába állhat, enyhe fájdalomcsillapítók mellett gyakorlatilag nem kell kiesnie a munkából. Fizikai, erős megterhelés, sportolás már az első hét után végezhető.

Nagyobb műtéti beavatkozások esetén értelemszerűen erősebb posztoperatív fájdalommal és valamivel hosszabb gyógyulási idővel kell számolnia a betegnek. Ha alvási apnoé állt fenn, az operációt követően 3 hónappal kontroll alvásvizsgálat elvégzésére van szükség.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.