Gyümölcsaszalási tippek – már az őseink is…

Nyáron bőség van a gyümölcsökből. Ilyenkor az őszelején kell tehát egészséges nassolnivalót készíteni a hidegebb időkre is.

Olvasd el tippjeinket a házi gyümölcsaszalásról!

Az őskori emberek számos tartósítási módszert ismertek, többek között a füstölést, szárítást. Vadászó-gyűjtögető őseink a különböző begyűjtött bogyókat szárítva könnyedén tudták tárolni. A napon szárítást számos kultúrában használták, ez az eljárás fűszernövények, bizonyos zöldségek és akár egyes halfajok esetén is alkalmazható volt.

shutterstock_62905405 Tudj meg mindent az almaecetről!

Évszázadokon át, még nagymamáink idejében is többféle tartósítási eljárást alkalmaztak a háztartásokban. Például alma, szilva aszalását, gyümölcsökből szalicillel, cukorral tartósított befőttek készítését, zöldségekből paradicsomlevet, zöldbabot üvegbe eltéve és dunsztolva. Savanyúságokat is készítettek káposztából, uborkából. A tököt, uborkát oly módon is konzerválták, hogy alaposan lesózták, felhasználás előtt pedig kimosták belőle a sót. A húsokat is lesózták, majd kiakasztották szikkadni, végül felfüstölték. A kolbász- és szalámiféléket szintén füstöléssel tartósították.

Napjainkban azonban mindez már egyre kevésbé jellemző, így a vendéglátó egységekben, közétkeztetési konyhákon és a háztartásokban a saját készítésű tartósított élelmiszerek mellett/helyett gyakran találkozhatunk tartósított élelmiszeripari termékekkel.

A legalapvetőbb élelmiszeripari tartósítási eljárások

1. Hőkezelés (hővel való tartósítás): pasztőrözés, ultrapasztőrözés

2. Vízelvonással történő tartósítás: szárítás, dehidrálás, liofilezés

3. Hideggel történő tartósítás: hűtés, gyorshűtés, fagyasztás, gyorsfagyasztás

4. Vegyszerekkel történő tartósítás: tartósítószerekkel (például sóval, nitritekkel), erjesztéssel

5. Sugárkezeléssel: ibolyántúli (UV) vagy ionizáló sugárzással

6. Vákuummal történő tartósítás

7. Gázokkal történő tartósítás

szőlőmag

A szinte minden otthonban fellelhető aszalt gyümölcsök, zöldségek, fűszerek, és a kényelmi termékek nagy része szárítással készül, ezért írásunkban erről a tartósítási eljárásról szólunk bővebben.

 

A szárítás

Vízelvonásos módszeren alapul, amelynek során az élelmiszernek a szabad víztartalma csökken. Ide tartozik az aszalás, a porlasztásos szárítás (tejpor), fagyasztva szárítás (liofilezés), valamint a sűrítés, amelyet többnyire együtt alkalmaznak adalékanyagok (pl. cukor, só) hozzáadásával történő tartósítással.

A nyers és tisztított zöldségek, gyümölcsök kíméletes szárítása olyan alapanyagot ad, amelyek kellő ideig tartó vízben áztatás után, az eredeti tisztított nyersanyaghoz hasonlóan felhasználhatók. Mivel a szárított élelmiszerek tömege kisebb a nyers példányokhoz képest, a mindennapi gyakorlatban segítséget nyújthat az alábbi táblázat a nyers zöldség 100 g-jának szárított készítménnyel történő helyettesíthetőségéről.

Forrás: Napidoktor.hu

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.