Gyógynövényes húsvét!

Húsvétkor nem csak tojásfestéshez használhatunk gyógynövényeket, hanem a húsvéti menüt is színesíthetjük velük. Hogyan?

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán működő Gyógy- és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and Wild program keretében tavaly többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes növények hatóanyag-tartalmát vizsgálták.

Kutatásaik tükrében lássuk, milyen gyógynövényeket használhatunk fel húsvéti-tavaszi ételeink ízesítésére, megbolondítására!

Medvehagyma, torma, pitypang: gyógynövények a húsvéti menühöz

A hagyományos füstölt sonka és főtt tojás fogyasztása mellé az elmaradhatatlan tormát válasszuk ízesítésre, hiszen a torma gyógynövényünk. A gyomor panaszait enyhíti, ellensúlyozza a nehéz ételek hatásait: könnyíti az emésztést, oldja a szélgörcsöket, finom illóolajai, illata pedig a légzésünket is tisztítja.

A medvehagyma kora tavasszal hajtja fokhagymaillatú, üde zöld zsenge leveleit, amelyekből ízletes ételeket készíthetünk. A növény elsősorban a nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas talajokat kedveli. Ilyen környezetben tömegesen terem.

Leveleit nem szabad összetéveszteni a hasonló körülmények között élő májusi gyöngyvirággal, illetve az őszi kikericcsel, mivel ezen fajok levelei mérgezők! Legfontosabb megkülönböztető bélyeg, hogy a medvehagyma levelei és virágzata is erősen fokhagymaillatúak, míg a másik két növényé nem.

medvehagyma

A medvehagyma levelét frissen felaprítva szendvicsekre, salátákra szórhatjuk, de vajkrémet, túrót, leveseket, burgonyás ételeket is fűszerezhetünk vele. Ízletes étel a medvehagyma-krémleves (mely krumpli, fokhagyma és tejszín hozzáadásával készül), de a spenóthoz hasonlóan főzelékként is elkészíthetjük.

A medvehagyma finoman fűszeres, enyhén fokhagymás íze mellett gyógyhatással is rendelkezik, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, antibakteriális, enyhíti a fejfájást, emésztésserkentő és vízhajtó hatású. Másik kora tavaszi vadon termő gyógynövényünk a gyermekláncfű vagy pongyola pitypang, melynek zsenge levelei és virágszára friss salátaként is fogyaszthatók. A növény parkokban, utak mentén, nedvesebb réteken, mezőkön, legelőkön szinte mindenhol előfordul, de csak tiszta, vegyszermentes, természetes környezetből gyűjtsük lándzsa alakú, kacuros leveleit. Mivel az egész növény keserűanyagokat tartalmaz, fogyasztás előtt érdemes leveleit sós vízben áztatni 1-2 órát, mert ez elveszi a növény keserű ízét.

Ezek után vagy zöldsalátaként (citromos, fokhagymás, zöldfűszeres dresszinggel), vagy tejfölös-paprikás túróba keverve fogyaszthatjuk. Nem terheli meg a gyomrot, sőt epehajtó tulajdonságai révén elősegíti az emésztőnedvek kiválasztását, és jótékonyan befolyásolja az emésztési folyamatokat.

csalán

Csalán – a zöld csodanövény

A nagy csalán (Urtica dioica) friss, zsenge, fiatal levelei is gyűjthetők már húsvétkor, melyekből forrázással frissítő teát készíthetünk (citrommal, mézzel ízesítve), de főzelékként (a spenóthoz hasonlóan elkészítve), vagy levesként is fogyaszthatjuk.

Ez utóbbi esetén érdemes a sonka főzőlevét is felhasználni, és abban főzni meg a zsenge csalánleveleket. Ízesíthetjük fokhagymával, medvehagymával, végül tejszínnel, kevés liszttel habarjuk be, és turmixgépben pépesítsük.

A leves szép zöld és krémszerű lesz. Tálaláskor a tányér aljára sonkakockákat és főtt tojáskarikákat tegyünk, majd erre merjük rá a forró, ízletes csalánlevest! A csalán levele nagyon sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, így nagyon tápláló és egészséges étel.

Gyógynövényes húsvéti dekoráció

Gyógynövényekkel a húsvéti dekorációt is színesíthetjük, érdekesebbé tehetjük. A fűzfabarka hagyományos húsvéti jelkép, melyet virágvasárnap szoktak megáldani a templomokban. A szentelt barka a hiedelem szerint megvéd a rontástól és a betegségektől is.

A fűzfabarka megszárítva, de vázában csokorba rendezve más tavaszi virágokkal (jácinttal, tulipánnal, aranyesővel) is nagyon szép, üde, vidám látványt nyújt. Az illatos ibolya szintén kora tavasszal nyílik, melyet kis csokorba kötve a húsvéti asztalra tehetünk, vagy szálanként elhelyezve a nyuszifészket díszíthetjük vele.

Az ibolyának elsősorban a gyökerét használják a gyógyászatban, melynek köptető, hurutoldó hatása van. A levelek gyengébb hatásúak, a népi gyógyászatban inkább nyugtatóként alkalmazzák, akárcsak a virágokat.

barka

Háttérinformáció

Az adatok, információk forrása a Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat tudományos igényességgel állították össze a tanszék munkatársai. Az információk begyűjtését és a háttérkutatásokat a Central Europe program keretében, az ERDF társfinanszírozásával folyó Traditional and Wild projekt biztosítja.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.