Gluténérzékenység és IR – Így állítsuk össze a menüt!

Az inzulinrezisztenciásoknak egy meghatározott szénhidrát tartalmú diétát kell követniük, ami már önmagéban sem egyszerű, ám a hagyományos ajánlásokkal az egyes ételallergiával, ételintoleranciával élőnek tovább bonyolódik a helyzete. Ha azonban az ember még gluténmentes diétát is kénytelen tartani, akkor a helyzete távolról sem rózsás, hiszen a legtöbb gluténmentes liszt sajnos gyors felszívódású, így az IR diétában nem, vagy csak mértékkel használható.

Hogy mégis mit ehetünk, és hogyan állíthatjuk össze a megfelelő étrendet, arról Varga Dórát, a Budai Endokrinközpont dietetikusát kérdeztük.

Diéták vonzásában

Gluténmentes diétában ki kell zárni teljes mértékben a búzát, rozst, árpát és minden belőlük készülő élelmiszert. Továbbá a legtöbb Magyarországon kapható zab szennyeződik gluténnel, így csupán a garantáltan gluténmentes zab fogyasztható gluténre érzékenyek esetében. GM diétát folytatók esetében figyelni kell arra, hogy az IR szempontjából előnyös bulgur, illetve a kuszkusz is búza alapú, ezért fogyasztásuk számukra nem javasolt. Továbbá számos késztermék tartalmaz glutént, ezért minden esetben javasolt az élelmiszercímkék alapos ellenőrzése fogyasztás előtt.

Inzulinrezisztencia étrend esetében pedig a gyors vércukorszint emelkedést okozó ételeket kell kizárni, illetve korlátozni az étrendben. Nem javasolt a hozzáadott cukrot tartalmazó szénhidrátok fogyasztása, illetve a rostszegény liszt alapú pékáruk fogyasztása. Ezzel szemben előnyös a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, zsírszegény húsrészek étrendbe illesztése, mérsékelt fogyasztása a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag hidegen sajtolt növényi olajoknak, olajos magvaknak.

A két diéta egyidejű alkalmazásával az a probléma, hogy a gulténérzékenység esetén alap élelmiszernek számító rizs, kukorica, burgonya, és keményítő alapú lisztkeverékek gyorsan felszívódó szénhidrátok, ezért helyettük javasolt rostban gazdagabb köretek és lisztek felfedezése.

Mi legyen a szénhidrátokkal

IR esetén sem kell teljes mértékben elhagyni a szénhidrátokat, csupán kis mértékben csökkenteni kell a fogyasztásuk mennyiségét, és egyenletesen kell elosztani a fogyasztásukat a 4-6 étkezés során. Ráadásul szénhidrátot nem csak a kenyér és burgonya tartalmaz, hanem a tejtermékek, gyümölcsök és az édes és hüvelyes zöldségek is, így teljes kiiktatásuk az étrendből egy nagyon szélsőségen és felesleges korlátozásokban gazdag étrendet eredményezne.

ételek

“A megoldás abban rejlik, hogy olyan alapanyagokból készült liszteket használjunk, melyek glikémiás indexe alacsony – mondja Varga Dóra dietetikus. – “A vércukorszintet azok az élelmiszerek emelik kevésbé, melyek rosttartalma magas, vagyis olyan gabonafélékre lesz szükségünk, melyek megfelelnek ennek a kritériumnak. Ebben az esetben a barna rizs, hajdina, a köles, az amaránt, és a cirok is szóba jöhet, mivel ezek az élelmiszerek gluténmentesek is, és az IR diétába is beilleszthetőek. A belőlük készült köretek, illetve a lisztek is használhatóak, finomak, és megfelelnek mindkét diéta kívánalmainak. Ezeken felül a basmati-rizs és a quinoa is jó alternatíva lehet köretnek, illetve – bár ízük kissé eltér a hagyományos lisztektől – a mandula, a kókusz, és a csicseriborsóliszt is remek választás lehet.”

Egyszerűen összekombináljuk?

A két betegség diétáját összekombinálni így már egyszerű feladatnak látszik, pedig nem az. A megfelelő étrend kialakításába ugyanis a beteg egyéni értékei, ízlése, egyéb betegségei, és kórelőzményei is beleszólnak, alaposan megkeverve ezzel a rendszert.

Ahhoz, hogy a diéta valóban sikeres lehessen, és se a cukorbetegség kialakulásának rémével, se az allergia kellemetlen tüneteivel ne kelljen szembesülni, mindenképpen érdemes dietetikus szakember tanácsát kikérni, aki az egyedi részleteket is figyelembe véve segíthet a legtökéletesebb megoldás kidolgozásában.

Forrás: Budai Endokrinközpont


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.