Mi is a különbség a vaj és a margarin között?

A vajat a tejből választják el köpülési technológiával, míg a margarint jó minőségű növényi olajokból, természetes növényi zsírból és vízből keverik.

Tévhit, hogy a vaj egy természetes élelmiszer, ami sokkal egészségesebb, mint a margarin. A margarin egy iparilag előállított élelmiszer, amit ráadásul hidrogénezett növényi olajból készítenek! Az igazság az, hogy mind a vajat, mind a margarint egyaránt kézzel készítették a XIX. században, az ipari gyártás a nagy tejüzemek és a nagy margaringyártó vállalatok elterjedésével vált a fő előállítási móddá.

Mindkettő élelmiszer egyaránt természetes alapanyagokból készül: a vajat a tejből választják el köpülési technológiával, míg a margarint jó minőségű növényi olajokból, természetes növényi zsírból és vízből keverik.

A jó minőségű margarinokban nincs hidrogénezett növényi olaj, hiszen a modern gyártási technológiák során már nincs szükség erre. Tehát mindkettő élelmiszerről elmondható, hogy természetes összetevőkből készül, ugyanakkor ma már mindkettőt gyárak állítják elő ipari termelés során.

Általános tévhit, hogy a vaj egy természetes élelmiszer így sokkal egészségesebb, mint a margarin, amely magas transzzsírsav tartalma miatt káros az egészségre.

Az igazság az, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Országos Élelmezésügyi és Táplálkozási Intézet (OÉTI) is egyaránt a margarint ajánlja kenyérkenésre a változatos és a kiegyensúlyozott étrend részeként. Ennek hátterében az áll, hogy a kutatások kimutatták, hogy a telített zsírsavak arányának csökkentésével, a telítetlen és a többszörösen telítetlen zsírsavak arányának növelésével egészségesebb étrend állítható össze.

A vaj állati eredetű termék, így nagyobb arányban telített zsírsavat tartalmaz, a jó minőségű margarin ellenben növényi olajokból készül, így jóval nagyobb arányban tartalmaz telítetlen zsírsavakat.

A transzzsírok a növényi olajok hidrogénezése során is keletkeznek, illetve a kérődző állatok gyomrában, így jelen vannak a tejben, és a kérődző állatok húsában is. A jó minőségű margarinok ma már nem tartalmaznak hidrogénezett növényi olajokat, így a transzzsírsav-tartalmuk a megengedett határérték (1%) alatt van.  A margarinok transzzsírsav-tartalmát sok esetben ellenőrizhetjük a csomagoláson.

Ezzel szemben a vaj is tartalmaz tejből származó transzzsírokat, amelyek mennyisége nincs feltüntetve a vajtermékek csomagolásán.

Általános tévhit: A margarin magas arányban tartalmaz transzzsírokat, amelyek emelik a vér koleszterinszintjét. A vaj ellenben nem tartalmaz transzzsírokat, így nincs hatással a vér koleszterinszintjére.

Az igazság az, hogy a magas koleszterinszint a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora, így nagyon fontos odafigyelni az ideális koleszterinszint fenntartására. A leggyakrabban kétféle koleszterinről beszélnek: LDL – „rossz” koleszterin és HDL- „jó” koleszterin. Az állati eredetű, sok telített zsírsavat tartalmazó élelmiszerek, így a vaj túlzott fogyasztása is emelik az LDL- koleszterinszintet.

A transzzsírsav nemcsak emeli a rossz koleszterinszintet, de csökkenti a koleszterinszint normalizálásában jelentős szerepet játszó HDL, azaz „jó” koleszterin szintjét is. A margarinok nem tartalmaznak hidrogénezett növényi zsírokat, így transzzsírsav tartalmuk elenyésző. Viszont jó minőségű növényi olajokból készülnek, amelyek többnyire telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, így nem növelik a rossz koleszterin szintjét.

Ma már létezik olyan növényi szterinnel készült margarin is, amely hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez. Általános tévhit, hogy a vajban és a margarinban ugyanannyi kalória található, így az étrendjükre odafigyelő fogyasztóknak mindkettőt kerülnie kell!

Az igazság az, hogy a vaj és a margarin kalóriatartalma megegyezhet, de nagyban el is térhet egymástól. Ma már rendelkezésre állnak csökkentett zsírtartalmú margarinok, amelyek zsírtartalmuktól függően általában kevesebb kalóriát tartalmaznak mint egy átlagos zsírtartalmú vaj. A teljes zsírtartalmú margarin és a vaj körülbelül ugyanannyi kalóriát tartalmaz, azaz egy evőkanálnyi adag 100 kcal-t, míg a csökkentett zsírtartalmú margarinok energiatartalma hasonló adag esetén ennek a fele.

Az emberi szervezetnek szüksége van zsírokra, amelyek nemcsak a zsírban oldódó vitaminok hasznosulásában, de számos élettani folyamatban (energiaellátás, hormonális, idegi, sejtmembrán épülése stb.) jelentős szerepet játszanak. Emiatt sem a telítetlen, sem pedig a telített zsírok nem iktathatóak ki teljes egészében az étrendünkből, a teljes energia-bevitel 15-30%-nak zsírokból kell származnia.

Nem szabad elfeledkeznünk a jótékony hatású telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakról, hiszen ezekre különösen szüksége van a testünknek. A táplálkozásukra odafigyelőknek is fontos zsírt fogyasztaniuk, de nem mindegy, hogy mit választanak. Érdemes az esszenciális zsírokban és telítetlen zsírokban gazdag növényi olajokat, olajos magvakat, margarinokat fogyasztaniuk.

Forrás: