Immunerősítő táplálékok

Lássunk pár immunerősítő ételt. A spenót például, mint zöldleveles növény, nagyobb mennyiségben tartalmaz folátot, ami a sejtosztódáshoz valamint új sejtek képződéséhez fontos vitamin. A bélnyálkahártya épségéért is felelős. A spenótból készíthető főzelék, melynek egyik ízesítője lehet a fokhagyma. A fokhagymáról rég tudjuk, hogy a népi gyógyászatban is többszáz éve használják a betegségek megelőzésére.

A benne található kéntartalmú vegyület – az allicin – rendelkezik baktériumölő hatással. A fokhagymához hasonló hatással a vöröshagyma, póréhagyma, metélőhagyma is rendelkezik.

Baktériumok okozta megbetegedésekben gyakran írnak fel antibiotikumokat, azonban a vírusok ellen ezek hatástalanok. Ilyenkor tehetnek jó szolgálatot a flavonoidok, melyek segíthetik a szervezetet a vírusok elleni küzdelemben, gátolják szaporodásukat. Legfőbb forrásaik a színes gyümölcsök és a zöldségek.

Fotó: 123rf.com

A mandulát nem csak kedvező zsírsavtartalma miatt ajánlatos rágcsálni, hanem magas E-vitamin tartalma miatt is. A növényi olajok is bőségesen szolgáltatnak E-vitamint. Az E-vitamin hatásos antioxidáns, és segíti az immunrendszer működését.

A búzacsíra kiváló élelmi rostforrás, jelentős az antioxidáns és B-vitamin tartalma is.

mesés mandulaolaj

A brokkolinak jelentős a karotin- és C-vitamin valamint glutation tartalma. Készíthető belőle leves, főzelék, de húsok mellé is jó alternatíva.

A mozgás és megfelelő folyadékbevitel szerepe

A sportolás jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. A rendszeresen végzett mérsékelt intenzitású mozgásnak nem csak a testtömeg normalizálásában van szerepe, hanem az immunrendszer hatékonyságát is növeli.

A fizikai aktivitás hatására fokozódik a nyiroksejtek aktivitása. Patkányokkal végzett kísérletekben bizonyították, hogy a rágcsálók bélnyálkahártyájában jelen lévő immunsejtek száma, mérsékelt tempójú futás hatására növekedett. A felnőtteknek naponta legalább 30 percet kellene mozogni, gyerekeknek és serdülőknek pedig ennek a kétszeresét.

A mozgás mellett ki kell emelni a folyadékok szerepét is. A felnőttek szervezetének több mint 60% -a víz. A víz nem csak oldószer, hanem az oldott anyagok és a tápanyagok szállításáért is felelős. Segíti az anyagcsere termékek mielőbbi kiürülését a szervezetből. Az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) a nők számára 2 literben, míg a férfiaknak 2,5 literben határozta meg napi ajánlott folyadék bevitelt.

Ebbe nem csak a víz számít bele, hanem az elfogyasztott italok, és az élelmiszerek folyadéktartalma is. Sajnos napjainkban is komoly problémát jelent, hogy az emberek átlagos folyadékbevitele nem éri el az ajánlott napi mennyiséget. Figyeljünk arra, hogy nemcsak a nagy melegben, hanem a hűvösebb időszakban is elegendő folyadékot fogyasszunk.

A téli időszakban a folyadékpótlásra jó alternatívák a teák, amik készülhetnek például bodzából, csipkebogyó és hibiszkusz keverékéből.

A gyógyteák, levesek mellett azonban, ne felejtkezzünk meg a vízről és az ásványvizekről sem. A jól hidratált szervezet hatékonyabban végzi a kiválasztási és egyéb folyamatokat.

Forrás: https://napidoktor.hu/index


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.