Az elgondolkodtató alvásidő

Miért alszunk? Hogyan változik a testi, és szellemi állapotunk az éjszakai pihenés alatt? A kutatások középpontjában az alvás.

Az ideális alvásidő

Valamennyi élőlénynek szüksége van az alvásra. Hogy pontosan milyen változások zajlanak le testben, és lélekben, az hosszú évszázadok óta foglalkoztatja a filozófusokat, valamint a tudós társadalmat egyaránt. A technika fejlődésével egyre több vizsgálat segít feltárni, mi zajlik le bennünk, miközben békésen szunyókálunk.

Helyreállító alvás

A rendszeres és elegendő alvás hiányában a szervezet nem lenne képes regenerálódni. Az esti pihenés szakaszait vizsgáló kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy az alvás első fázisában megfigyelhető NREM, vagyis az ún. gyors-szemmozgás-nélküli időszakban elsősorban a test fizikai állapotában frissül fel.

Többek között ekkor indul termelődésnek a növekedési hormon, illetve lezajlik a sejtek regenerálódása is. Az ezt követő REM fázis a mentális szükségleteket elégíti ki. A gyors szemmozgás közben az agy aktivitása növekszik, míg a szervezet működése minimálisra vált.

NREM alvás a fejlődő agyért

alvaszavar

A kutatások során kiderült, hogy a szemmozgás nélküli szakaszban a neuronok növekedéséért és erősödéért felelős hormonok termelődnek. Az alvás evolúciójának elméleteként számon tartott vizsgálatok rámutattak arra, hogy az alvásigény kielégítése az agyműködés szempontjából kiemelkedően fontos a későbbi életünk során. Emellett a zárt, védett helyre visszahúzódva nem csak a test tudott pihenni, de kevésbé volt kitéve a rá leselkedő veszélyeknek is, hiszen mozdulatlanul és csendben nehezen kiszúrható célpontot jelentett.

Konszolidációs elmélet

Egy másik elmélet szerint az alvás alatt dolgozza fel agyunk az aznap megszerzett információkat. A rendszeres, és nyugodt alvás nélkül nem lenne képes a hosszú távú memóriába kerülni az új tudás. Másrészt az éjszakai szieszta lehetővé teszi, hogy a szervezet felkészüljön a következő nap történéseire. Ismét regenerálódjon a teljes test, beleértve az izmokat, és az agyi tevékenységet is.

alvás02

Az alvás lélektana

A kutatások mellett a pszichológusok és filozófusok szintén régóta vizsgálják a pihenő ember pszichéjét. Az alvás alatt jelentkező álmok, melyek a REM szakasz során jönnek létre, állnak a vizsgálatok középpontjában. Ezek elemzése ugyancsak nagy múltra tekint vissza. Egyes vélemények szerint a megoldatlan problémák feldolgozásában segítenek, míg mások a mélyben rejlő, elnyomott gondok felszínre töréseként kezelik őket. Az alvás misztikus álomképeit vizsgáló szakemberek külön foglalkoznak a rémálmok jelenségével.

Ahány ház, annyi szokás

Az alvást vizsgáló megannyi kutatás során egy következtetés egészen biztosan levonható. Mivel valamennyi elmélet és vizsgálat releváns eredményeket hozott a témával kapcsolatban, ezért kijelenthetjük, hogy az alvás oka egy összetett, a szervezet minden területét érintő folyamat. Éppen ezért további kutatásokra, és meglepő eredményekre számíthatunk a következő évtizedekben is.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.